Borvidékek

Megjelenítve: 1 - 22 (Összesen: 22)

Badacsonyi borvidék

A Badacsonyi borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található. Területe 1600 hektár.

Története

A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, Probus császár nagy telepítéseket is végeztetett itt. A középkorban az ültetvények nagy része egyházi tulajdonba került. A badacsonyi ürmös a 18–19. században a tokaji aszúhoz hasonló hírnévre tett szert.

Balaton-felvidéki borvidék

A Balaton-felvidéki borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának középső–nyugati részén található. Területe nem egységes, éppen hogy csak összefüggő, ugyanis középső részébe beékelődik a Badacsonyi borvidék:

keleti része (ami tulajdonképpen a Káli-medence) a Balatonfüred-Csopaki borvidék és a Badacsonyi Borvidék között helyezkedik el;
nyugati része pedig a Keszthelyi-hegység, illetve Sümeg tágabb környéke.

Bükki borvidék

A Bükki borvidék (korábbi nevén Bükkaljai borvidék) a Bükk hegység déli részén található. Hivatalosan 1970-ben nyilvánították borvidékké. Termőterülete 17 600, szőlőterülete 1750 hektár. Bár kiterjedése viszonylag nagy, az ültetvények elszórtan, számos esetben egymástól távol helyezkednek el.

Egri borvidék

Az Egri borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Északkelet-Magyarországon a Bükk hegység déli lankáin, Heves megye területén helyezkedik el, egyes részei Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére nyúlnak át. A 22 160 hektár (ebből 18 302 ha I. osztályú) teljes területéből napjainkban mintegy 6000 hektár a szőlőültetvény. A borvidék névadója és központja Eger, amely mellett további 19 község tartozik hozzá. A borvidéki szőlő- és borkultúra közel 1000 éves múltra tekint vissza, alapvetően meghatározta és meghatározza ma is az itt élő emberek életét.

Etyek–Budai borvidék

Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része. Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén, itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő, dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki.

Hajós–Bajai borvidék

A Hajós-Bajai borvidék a Duna-Tisza között található a Duna bal partján, délről Szerbia által határolva. A központ Baja, távolsága Szekszárdtól 20 km, Pécstől 60 km, Kalocsától 40 km, Kecskeméttől és Szegedtől 100 km, Budapesttől 160 km. Természetes tájai a Duna menti síkság déli része, a Bácskai homokhát, valamint a Bácskai lösztábla északi része. A Duna borrégióhoz tartozó, 12 településből álló Hajós-Bajai borvidék szubmediterrán éghajlatának, löszös, humuszos-homok talajadottságainak köszönhetően számos kiváló minőségű, hungarikumnak számító borfajta hazája.

Kunsági borvidék

A Kunsági borvidék a homokos talajú Alföldön található és az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették.

Hamvas Béla az itt termett borokról a következőket írta:

Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.

Móri borvidék

A Móri borvidék Magyarország 22 borvidéke közül méretében az egyik legkisebb, de a híresebb borvidékek közé tartozik. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza, azonban bortörvényünk 1996-től sorolja, a borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészeit. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés.

Nagy-Somlói borvidék

A Nagy-Somlói borvidék, Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke a Bakony hegyég nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló szoknyáján helyezkedik el.

Földrajza és időjárása

A 431 méter magas Somló a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából emelkedik ki. A hegy közigazgatásilag Veszprém megyében, Devecsertől hat kilométerre fekszik. A Somló körüli falvak Doba, Oroszi, Borszörcsök, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Iszkáz, Somlóvecse és Somlószőlős.

Pannonhalmi borvidék

A Pannonhalmi borvidék kis magyar borvidék az Észak-Dunántúlon, Győr-Moson-Sopron megyében, Pannonhalma környékén. A borvidéken csaknem száz százalékban fehérborszőlőket termesztenek.

Az ültetvények területe mintegy 750 hektár, talajuk középkötött vályog, lösz és barna erdőtalaj, helyenként homokfoltokkal. A borvidék a Pannonhalmi-dombság észak-északnyugat – dél-délkelet irányú vonulatának lejtőin terül el.

Pécsi borvidék

A Pécsi borvidék a Mecsek déli lejtőin, egészen Mohácsig tart, az 823 hektáron elterülő Mecsekaljai borvidék, ahol magyar,horvát; szerb, és német települések határában folyik a szőlőművelés. Pécsi, Versendi és Szigetvári körzetekre osztható, melyek borászati szempontból hasonlóak. Klímája mediterrán. A Villány–Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. A Mecsek óvó hatása miatt még 440 méteren is találunk szőlőt. Ebben csak Tokaj-Hegyaljához hasonlítható a terület. Természeti csapások közül az aszályt kell számításba venni.

Soproni borvidék

A Soproni borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Az Alpok lábánál, a Fertő-tó déli partján és a Soproni-hegység lankáin terül el. A borvidék teljes területe kb. 4 300 ha, amelyből kb. 1 800 ha területen termelnek szőlőt. A szőlőtermesztés hagyománya egészen a római időkig nyúlik vissza. A legnagyobb részben vörösbort készítenek, elsősorban a kékfrankos szőlőfajtából, de számos nemzetközi fajta is meghonosodott a borvidéken. Sopron bora jellemzően közepes testű és alkoholtartalmú, friss, jó savtartalommal rendelkezik.

Szekszárdi borvidék

A szekszárdi borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Tolna megyében található, a Szekszárdi dombság legkeletibb területén, a dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik. A szőlőtermesztésre alkalmas terület nagysága kb. 6 000 ha, amelyből jelenleg kb. 2 600 ha területen termesztenek szőlőt. Szekszárd mellett 14 település tartozik a borvidékhez. A szőlőtermesztés hagyományai egészen a római időkig nyúlnak vissza a területen. A bortermelést alapvetően a nemzetközi, illetve magyar fajtákból készített nagy testű, magas csersav- és alkoholtartalmú vörösborok jellemzik.

Tokaji borvidék

A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven

Villányi borvidék

A Villányi borvidék (korábban Villány–Siklósi borvidék) úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt.