Villányi borvidék

A Villányi borvidék (korábban Villány–Siklósi borvidék) úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.

Történelem

Honfoglaló őseink, a rómaiak meghonosította művelési módszereket átvéve folytatták itt a szőlészet, borászat mesterségét. A vörösborfajták uralmát a rácoknak köszönhetjük, akik a törökök elől menekülve hozták magukkal a Kadarkát, valamint a vörösborkészítés fogásait. A 18. században idetelepült svábok meghonosították a Portugiesert (korábban Kékoportót), mely máig egyik fő fajtája e vidéknek. Ők alakították ki a pincéket, pinceutakat is errefelé. Aztán megérkezett a Kékfrankos, később pedig a filoxérajárvány után a francia fajták: a Cabernet franc és sauvignon, a Merlot és a Pinot noir. A nagyüzemi termelés nyűgjeitől szabadulva az 1980-as évek végén kezdték el a kistermelők a saját bortermelést. Piacorientált hozzáállásuk, a világfajták bevezetése alapozta meg Villány hírnevét. 1987-ben a Szőlő és Bor városa megtisztelő címet érdemelte ki Villány a nemzetközi zsűritől. Egy évvel később pedig megalakult a Villányi Borőrök rendje is.

Szőlőfajták/borok

A Villányi vörösborok sötétrubin színűek, testesek, illat- és zamatgazdagok, magas alkohol és tannintartalmúak. Mintegy 70-80%-ban találhatók a termőterületen. Ezek: a kevés hagyományos Kadarka, több Oportó (Portugieser), valamint a Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir. Belőlük készülnek a legkeresettebb magyar borok és a népszerű Kékfrankos cuvée-k. Siklós tüzes fehérborai pedig az Olaszrizling, Tramini, Ottonel muskotály.

Megye: 

Szőlőfajta: 

Pannon borrégió

A Pannon borrégió Magyarország hét borrégiójának egyike. Négy borvidék alkotja: a Pécsi, a Szekszárdi, a Tolnai és a Villányi. Talaja nagyrészt lösz. A bortermelés kezdetei a rómaiakig nyúlnak vissza. Vörös és fehér borokat is készítenek, de a hangsúly az előbbieken van. Tért hódítottak a nemzetközi fajták, ezeken belül is a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot. Szekszárd legismertebb bora a Szekszárdi bikavér, Villány pedig a testes, bordeaux-i stílusú vörösborairól vált ismertté.

Megye: